SZJA mentességek: CSED, GYED, 2-3 gyermekes és 30 év alatti anyák

A 2025-ös év, de főként a 2026-os év jelentős változásokat hoz a személyi jövedelemadó (SZJA) terén, különösen a fiatal édesanyák és többgyermekes családok számára. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a 30 év alatti anyák, a két- és háromgyermekes édesanyák, valamint a csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED) és örökbefogadói díj (ÖFD) SZJA-mentességével kapcsolatban.

Az SZJA mentességeket a meghatározott jogosultsági hónaptól szerzett jövedelmekre lehet figyelembe venni, korábbi időszakban szerzett jövedelmekre, visszamenőlegesen NEM.

Nézzük az egyes mentességeket külön-külön!

30 év alatti anyák SZJA mentessége

Aki eddig is jogosult volt rá, nem változik! Ez az új rendelkezés azokra tejed ki pluszban, akik eddig 30 év alattiak voltak ugyan, de a gyermekük 2022.12.31-ig megszületett, így a jelenleg érvényes 30 év alatti SZJA mentességből kiestek!

  • Annak jár aki 30. életéve előtt gyermekre, vagy magzatra tekintettel családi adókedvezményre jogosult
  • A várandósság 91. napjától a 30. életkor betöltése évének végéig (12.31-ig), de legkorábban 2026.01.01-től vehető igénybe
  • Nincs maximalizálva, a teljes jövedelemre igénybe vehető (a lenti lista alapján)!
  • Havi igénybevétel esetén munkáltató/kifizető felé nyilatkozni szükséges!

2 gyermekes anyák SZJA mentessége

Jogosult rá az a nő, aki 2 gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra, illetve aki már nem jogosult, de legalább 12 éven keresztül fennállt a jogosultság 2 gyermekre tekintettel (ide értve az a gyermeket is, aki elhunyt, vagy akit a családi pótlék összegének megállapítása során figyelembe kell venni)

Nincs maximalizálva, a teljes jövedelemre igénybe vehető (a lenti lista alapján)!

Havi igénybevétel esetén munkáltató/kifizető felé nyilatkozni szükséges!

Sávos bevezetés időpontjai:

  • 2026.01.01-től a 40 év alatti anyák
  • 2027.01.01-től az 50 év alatti anyák
  • 2028.01.01-től a 60 év alatti anyák
    válnak jogosulttá

3 gyermekes anyák SZJA mentessége

Jogosult rá az a nő, aki 3 gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra, illetve aki már nem jogosult, de legalább 12 éven keresztül fennállt a jogosultság 3 gyermekre tekintettel (ide értve az a gyermeket is, aki elhunyt, vagy akit a családi pótlék összegének megállapítása során figyelembe kell venni)

Nincs maximalizálva, a teljes jövedelemre igénybe vehető (a lenti lista alapján)!

Havi igénybevétel esetén munkáltató/kifizető felé nyilatkozni szükséges!

2025.10.01-től vehető igénybe

CSED/GYED/ÖFD SZJA mentessége

  • 2025.07.01-től MINDEN csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökebefogadói díj SZJA mentessé válik!
  • SZJA mentesség NINCS maximalizálva
  • ha több jogviszonyból jár ellátás, mindegyik SZJA mentes lesz
  • ha különböző gyermekek után különböző ellátás jár, mind SZJA mentes
  • apa által igényelt GYED-re is vonatkozik!
  • AUTOMATIKUSAN érvényesítésre kerül

Annak is jár, akinek 07.01 előtt állapítják meg és már folyósítják az ellátást, ha 2025.07.01-jén is kapja

Csak a 2025.07.01-től járó ellátásokra érvényes, első magasabb utalás 2025. augusztusban érkezik!

Nézzük így a végére, hogy milyen jövedelmekre lehet érvényesíteni a 30 év alatti, illetve 2-3 gyermekes anyák SZJA mentességét?

  • munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
  • az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;
  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott álláskeresést ösztönző juttatás;
  • a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
  • az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítést és egészségkárosodási járadékot, továbbá a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.

A bérnek nem minősülő, de nem önálló tevékenységből származó jövedelmek (például az összevont adóalapba tartozó béren feli juttatások), kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét.

Nem önálló tevékenységnek minősül [SZJA-törvény 24. § (1) bekezdés]:

  • a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
  • a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
  • a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
  • a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
  • a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a polgári törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
  • nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
  • az országgyűlési képviselői tevékenység,
  • a nemzetiségi szószólói tevékenység,
  • az állami projektértékelői jogviszony.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül

  • a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
  • a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
  • a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelem. 

Szólj hozzá!